Miután elengedtük egymást haza mentünk. Mikor bementünk nem volt ébren senki. Bementünk Louis szobájába és ott aludtunk 3 óra hosszát, majd mentünk reggelizni. Reggelinél, sőt egész nap együtt voltunk Louival, amit Hazzát zavarta. De engem nem izgatott, mert azzal vagyok akit szeretek. Egész nap fürödtünk a Balatonban.
Este a vacsora iszonyú volt. De nem akartunk éhesen lefeküdni, hát Niall kitalálta, hogy mennyünk el vacsorázni. Mindenki benne volt, hát elmentünk. Mikor megérkeztünk bementünk, rendeltünk.
Én Louis mellett ültem. Hazza pedig előttem. Egy kicsit rosszul esett, hogy Harrynek tetszem és köcsög vagyok vele, de amiért kiakart használni megérdemli.
- Mi a baj haver?-kérdezte Louis Harrytől.
- Ohh..ne!-mondtam magamban.
- Semmi miért mi lenne?-kérdezte flegmán.
- Hát úgy nézel engem meg Gracet, mintha megakarnál minket ölni.
- Csak nem tetszik, hogy együtt vagytok!
- Miért? Csak azt ne mondd, hogy tetszik neked Grace.!
- De!
- De nyugi nem lesz köztünk soha semmi!-nyugtattam Louist.
- Oké.:) De miért nem?-érdeklődött. Nem tudtam, hogy megmondjam-e. Harryre néztem és úgy döntöttem, ha Hazza nem mondja el, akkor én.
- Elmondod, vagy mondjam én?-kérdeztem Harrytől, mire nem válaszolt- oké akkor mondom én.
- Nekem mind1 kimondja, de tudni akarom!-jelentette ki Lou.
- Tavaly az egyik barátnőm és a férjének az esküvőjére ti is megvoltatok hívva. Körül belül 1 éve.
- Én emlékszek egy esküvőre tavaly nyáron augusztusban itt a Balatonon-mondta Niall.
- Igen, az a én barátnőmé volt. Na mind1 az a lényeg, hogy Harry ott kikezdett velem. Elkezdett flörtölni, megcsókolt, majd elment nekem egy ital ért. Vártam, de nem jött. Gondoltam megkeresem és láttam, hogy ott smárol egy lánnyal... Megharagudtam rá és elmentem. Azóta most látom elsőnek.
- Ez, de durva..Harry, hogy lehettél ilyen szemét?-förmedt rá Zayn.
- Hagyjad! Már nem haragszom-mosolyogtam Harryre, ki egyből ki is ment.
- Mindjárt jövök!-mondtam, majd elviharzottam.
Kimentem az étterem ajtaján és elkezdtem Harryt keresni. Mikor megláttam elkezdtem rohanni utána.
- Harry! Harold! Várj már meg!-kiabáltam, de nem állt meg. Mikor oda értem hozzá csak ennyit mondott.
- Nem érdekelsz!
- Harry! Sajnálom!
- Ja persze!-mondta.
Ekkor elé álltam és megcsókoltam. Egy kicsit lelkiismeret furdalásom volt, de muszáj volt.
- Na?-kérdeztem, miután eltoltam magamtól.
- Szeretlek!-mondta, majd megcsókolt. Ekkor már lelkiismeret furdalásom volt és eltoltam magamtól-mi a baj?
- Semmi, csak tudod nekem barátom van.
- Tudom, de azt is, hogy engem is szeretsz!
- Igen! Igazad van!
- Tudom!-és megint megcsókolt.
- Na, de Harold!-toltam el magamtól.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése