- Ki az?-szólt ki mély hangon.
- Én-mondtam. Nem akartam kimondani a nevem.
- Akkor menj el!
- Addig nem, míg ki nem jössz. Többet nem fogsz látni.
- Mert?
- Én most megyek a szüleimhez.
- Miért?
- Nem lehetek itt örökké!-mondtam, majd kinyílt az ajtó és Louis megölelt.
- Ne menj el! Szükségem van rád!-súgta a fülembe.
- Itt leszek két házzal arrébb.
- Akkor meg miért mondtad, hogy nem látlak többé?!-tolt el magától.
- Mert tudtam, hogy ha ezt mondom ki jössz. És kijöttél. Ezek szerint még mindig szeretsz!
- Mint barát max. Csak azért jöttem ki, hogy elbúcsúzzunk. De úgy látszik még maradsz.
- Akkor többet ne találkozzunk!-rohantam ki.
Louis utánam jött. De az ajtóban megállt, mert nem látott sehol, mert elbújtam. Mikor bement elmentem a 78-as szobához, hol apuék már ott voltak.
- Sziasztok!-köszöntem.
- Szia!-kicsim jött hozzám anyu, s puszival köszöntött.
- Szia kincsem!-jött apa is.
- Hát Tomi?
- Bent van. Átveszi a pólóját, mert összekente.
- Ja, oké.:)
- Na akkor én meg megyek kipakolok.:)
- Rendben!-szólt anya.
Bementem a házba és elkezdtem keresni a szobám. Benyitottam a nekem legszimpatikusabb szobába. Szerencsémre az a szoba üres volt.:)
Épp rendezgettem a polcomat, mikor bejött anya.
- 5 perc múlva ebéd!
- Rendben!-mondtam, majd ki is ment.
Felkaptam egy papucsot és mentem is.
Mikor kiértem már mindenki kint volt és ült az asztalnál.
- Jó étvágyat!-ültem le közéjük.
- Viszont!-mondták.
- Ebéd után mit szeretnétek csinálni?-kérdeztem.
- Mi úgy gondoltuk, hogy egy kicsit szétnézünk-válaszolta apu-te?
- Még nem tudom. Szerintem egyik barátnőmet meglátogatom egy kicsit este.
- És addig mit csinálsz?
- Veletek leszek.:)
- Ilyet se hallani minden nap tőled, hogy nem vagyunk égőek.
- Én nem mondtam, hogy nem vagytok azok..;)
- Hahha..:D
Mikor befejeztük az ebédet, összepakoltuk a mosatlant és mentünk egy kicsit körül nézni.:)
Sok mindent nem tudtunk megnézni, mert olyan sok minden nincs. Van az étterem, ahol tegnap voltam, elmentünk még pár boltba anyu kedvéért. De szokás szerint nem vett semmit. Csak ott mászkáltunk oda-vissza.
Este 6 óra fele elmentem az étterembe Leylához.
Mikor nem figyelt oda mentem a háta mögé és megleptem.
- Ki vagyok?-takartam le a szemét a kezemmel hátulról.
- Hmm..nem is tudom..Talán a kis mocsok Grace?
- Honnan tudtad?
Megfordult.
- Hallottam a hangodon.
- A francba nem változtattam meg.:D
- :) És mi járatban erre? :D
- Jöttem hozzád, ha nem zavar..:)
- Engem nem.:D
- Úgy is végeztem mára.
- Az jóó:D
- Ja. Na és akkor mit csináljunk? :))
- Gondoltam vacsorázzunk meg, mert mindjárt éhen halok, aztán felőlem oda megyünk, ahova akarod.
- Oké! :D
Leültünk egy asztalhoz, rendeltünk, majd mikor kihozták a rendelésünket hozzá fogtunk enni.
- Tudod, még csak 1 napja ismerlek és nem tudok rólad sok mindent. Mesélnél magadról?-kezdte a beszélgetést Leyla.
- Mit szeretnél tudni?
- Hát mondjuk, mikor van a születésnapod? Ki tetszik? Volt-e már barátod?
- 1993. november. 3. Hát van egy srác. Igen volt.
- És ki tetszik?
- Az most mind1 szerintem.
- Ha nem akarod elmondani, hát akkor ne mond-nézett szomorúan a tányérjára.
- Na jó! Louis Tomlinson.
- Te ismered?
- Igen.
- Uhh..én is szeretném meg ismerni.:)
- Hát ha akarsz holnap tudsz vele találkozni.
- Komolyan?
- Aha. A fiúkkal itt vannak a Balatonon.
- Te jó ég! Bemutatsz nekik?
- Hát Louissal nem vagyok jóban, de a többieknek szívesen bemutatlak.:)
- Mert? :o
- Ő volt a leutóbbi barátom, de szakíkottunk.
- Miért? :o
- Mert összejöttem Harryvel és ezért szakítottam vele.
- Akkor most Harryvel jársz?
- Nem, most senkivel.
- Értem. De akkor miért szakítottál Harryvel?
- Mert rájöttem, hogy Louist szeretem.
- Ja értem. Te jó ég!
- Mi az?
- Már fél9 van!
- És?
- 9-re meg vagyok hívva egy buliba, melyre te is velem jössz! :D
- Muszáj?
- Kötelező!
- Hát oké!
Mikor befejeztük mind ketten elmentünk hozzánk, s ott készültünk a bulira.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése