16. rész A buli és az újra kezdés

Elsőnek kiválasztottuk a ruhákat, melyet majd felveszünk. A ruha választás után megcsináltuk egy más haját, kisminkeltük egymást. Begöndörítettük egymás haját, habár nekem nem kellett volna, mivel eleve göndör egy kicsit, de mind1.
Leyla haja:

Enyém:

Haj készítés után felvettük a ruhánkat.
Én ezt:

Ahhoz képest, hogy nem akarta magát nagyon kicsípni....

- Na mehetünk?-kérdezte Leyla.

- Én kész vagyok!-jelentettem ki.

- Akkor indulás!

Mikor megérkeztünk megkerestük Leyla barátnőjét, ki ugyanabban a ruhában volt, mint én.

- Jó a rucid!-mondta.

- Köszi, neked is!

- Gyertek!-fogta meg mindkettőnk egyik csuklóját és húzott magával.

- Tessék!-nyomott a kezünk be egy-egy mikrofont

Mi csak értetlenül néztünk rá.

-Mi az?-kérdezte Laura.

- Miért adtál mikrofont a kezünkbe?-kérdeztem vissza.

- Mert énekelni fogtok.

- Én biztos nem. Nincs is hangom.

- De azt mondta Leyla, hogy szép hangod van.

- Ajjjhh...Leyla.

- Sorry! :$ -mondta Leyla.

- Nem baj. De ha tudtam volna nem ezt a ruhát veszem fel.

Leylával felmentünk a színpadra, s kis idő múlva már énekeltünk. 

Mikor megláttam Louis-t a nézőknél lefagytam, majd mikor mindenki engem nézett lerohantam a színpadról. Elszaladtam jó messzire, ahol senki sem talál meg. 

Leültem egy padra és csak törtem a fejem.

Miért kellett Louissal szakítanom? Miért kellett nekem helyette Harryt választanom? Ha nem követtem volna el azt a nagy hibát, hogy szakítok vele Harry miatt, akkor most minden jó lenne. Most boldogan élnénk. 

Gondolat menetemet egy hang szakította meg.

- Grace!-kiabálta valaki a nevem. Én nem figyeltem rá, mert tudtam, hogy ki az. Hát ki más? Persze, hogy Louis. Talán azért jött, hogy ki nevessen? Nem szóltam semmit, mert nem számítottam semmi jóra.

- Tudom, hogy itt vagy!-kiáltotta. De honnan is tudja?

- Hát itt vagy!-jött elém.

- Mit akarsz?

- Miért mentél el?

- Mert...

- Mert? Ügye nem miattam?

- Nem minden rólad szól!

- Nem értelek én téged!

- Mert?

- Mert egyszer vissza akarsz kapni, máskor meg ilyen vagy velem.

- Sajnálom! Csak tudod te utasítottál el ma is...

- Tudom és sajnálom!

- Én is!

- Akkor?

- Mi akkor?

- Megpróbáljuk megint?

- Szeretnéd?

- Mindennél jobban!-mikor ezt kimondta felálltam és válaszként megcsókoltam.

15.rész Vacsora Leylával

- Ki az?-szólt ki mély hangon.
- Én-mondtam. Nem akartam kimondani a nevem.
- Akkor menj el!
- Addig nem, míg ki nem jössz. Többet nem fogsz látni.
- Mert?
- Én most megyek a szüleimhez.
- Miért?
- Nem lehetek itt örökké!-mondtam, majd kinyílt az ajtó és Louis megölelt.
- Ne menj el! Szükségem van rád!-súgta a fülembe.
- Itt leszek két házzal arrébb.
- Akkor meg miért mondtad, hogy nem látlak többé?!-tolt el magától.
- Mert tudtam, hogy ha ezt mondom ki jössz. És kijöttél. Ezek szerint még mindig szeretsz!
- Mint barát max. Csak azért jöttem ki, hogy elbúcsúzzunk. De úgy látszik még maradsz.
- Akkor többet ne találkozzunk!-rohantam ki.
Louis utánam jött. De az ajtóban megállt, mert nem látott sehol, mert elbújtam. Mikor bement elmentem a 78-as szobához, hol apuék már ott voltak.
- Sziasztok!-köszöntem.
- Szia!-kicsim jött hozzám anyu, s puszival köszöntött.
- Szia kincsem!-jött apa is.
- Hát Tomi?
- Bent van. Átveszi a pólóját, mert összekente.
- Ja, oké.:)
- Na akkor én meg megyek kipakolok.:)
- Rendben!-szólt anya.
Bementem a házba és elkezdtem keresni a szobám. Benyitottam a nekem legszimpatikusabb szobába. Szerencsémre az a szoba üres volt.:)
 Épp rendezgettem a polcomat, mikor bejött anya.
- 5 perc múlva ebéd!
- Rendben!-mondtam, majd ki is ment.
Felkaptam egy papucsot és mentem is.
Mikor kiértem már mindenki kint volt és ült az asztalnál.
- Jó étvágyat!-ültem le közéjük.
- Viszont!-mondták.
- Ebéd után mit szeretnétek csinálni?-kérdeztem.
- Mi úgy gondoltuk, hogy egy kicsit szétnézünk-válaszolta apu-te?
- Még nem tudom. Szerintem egyik barátnőmet meglátogatom egy kicsit este.
- És addig mit csinálsz?
- Veletek leszek.:)
- Ilyet se hallani minden nap tőled, hogy nem vagyunk égőek.
- Én nem mondtam, hogy nem vagytok azok..;)
- Hahha..:D
Mikor befejeztük az ebédet, összepakoltuk a mosatlant és mentünk egy kicsit körül nézni.:)
Sok mindent nem tudtunk megnézni, mert olyan sok minden nincs. Van az étterem, ahol tegnap voltam, elmentünk még pár boltba anyu kedvéért. De szokás szerint nem vett semmit. Csak ott mászkáltunk oda-vissza.
Este 6 óra fele elmentem az étterembe Leylához.
Mikor nem figyelt oda mentem a háta mögé és megleptem.
- Ki vagyok?-takartam le a szemét a kezemmel hátulról.
- Hmm..nem is tudom..Talán a kis mocsok Grace?
- Honnan tudtad?
Megfordult.
- Hallottam a hangodon.
- A francba nem változtattam meg.:D
- :) És mi járatban erre? :D
- Jöttem hozzád, ha nem zavar..:)
- Engem nem.:D
- Úgy is végeztem mára.
- Az jóó:D
- Ja. Na és akkor mit csináljunk? :))
- Gondoltam vacsorázzunk meg, mert mindjárt éhen halok, aztán felőlem oda megyünk, ahova akarod.
- Oké! :D
Leültünk egy asztalhoz, rendeltünk, majd mikor kihozták a rendelésünket hozzá fogtunk enni.
- Tudod, még csak 1 napja ismerlek és nem tudok rólad sok mindent. Mesélnél magadról?-kezdte a beszélgetést Leyla.
- Mit szeretnél tudni?
- Hát mondjuk, mikor van a születésnapod? Ki tetszik? Volt-e már barátod?
- 1993. november. 3. Hát van egy srác. Igen volt.
- És ki tetszik?
- Az most mind1 szerintem.
- Ha nem akarod elmondani, hát akkor ne mond-nézett szomorúan a tányérjára.
- Na jó! Louis Tomlinson.
- Te ismered?
- Igen.
- Uhh..én is szeretném meg ismerni.:)
- Hát ha akarsz holnap tudsz vele találkozni.
- Komolyan?
- Aha. A fiúkkal itt vannak a Balatonon.
- Te jó ég! Bemutatsz nekik?
- Hát Louissal nem vagyok jóban, de a többieknek szívesen bemutatlak.:)
- Mert? :o
- Ő volt a leutóbbi barátom, de szakíkottunk.
- Miért? :o
- Mert összejöttem Harryvel és ezért szakítottam vele.
- Akkor most Harryvel jársz?
- Nem, most senkivel.
- Értem. De akkor miért szakítottál Harryvel?
- Mert rájöttem, hogy Louist szeretem.
- Ja értem. Te jó ég!
- Mi az?
- Már fél9 van!
- És?
- 9-re meg vagyok hívva egy buliba, melyre te is velem jössz! :D
- Muszáj?
- Kötelező!
- Hát oké!
Mikor befejeztük mind ketten elmentünk hozzánk, s ott készültünk a bulira.

14.rész A vita

- Te meg hol a fenében voltál?-förmedt rám Lily.
- Nem mind1?
- Nem. Halálra aggódtuk magunkat.
- Ha annyira érdekel egész nap egyedül voltam. Tán baj?
- Felőlem azt csinálsz amit akarsz, de szólj!
- Nem vagy te az anyám, hogy meg mondd mit csináljak!-kezdtünk nagyon veszekedni.
- Nem vagyok az anyád! De a legjobb barátnőm vagy és érdekel, hogy mi van veled!
- Nem úgy vettem észre az elmúlt 2 hétben. Talán jobb is, hogy holnap mentek!
- Igen?! Akkor tudod mit, nekünk ennyi. Nem kell nekünk barátoknak lennünk.
- Jól mondod!-mondtam, majd indultam a szobámba ő pedig követett.
- Ne menj el!-mondta.
- Hé lányok fejezzétek mér be!-szólt bele Harry.
- Te ne szólj bele!-förmedtem rá.
- Oké-húzódott vissza.
- Na pá!-csaptam rá Lilyre az ajtót.
Nem szeretek Lilyvel összeveszni, de nem volt más választásom. Ha igazi barátnő lenne, nem így foglalkozna velem. Én mindig mellette vagyok, ha esik, ha fúj. Ő meg le se szar. Nekem nem kell ilyen barátnő.
Miután ott hagytam Lilyt és a többieket lefeküdtem. Sokáig forgolódtam, majd elaludtam.
Reggel, mikor kimentem az ebédlőbe ott ültek a fiúk és engem vártak.
- Gyere csak!-legyintett Liam.
- Mi az?-ültem le Harry és Zayn közé.
- Lily egész este sírt-kezdte Niall.
- És?
- És?! Nem is érdekel mi van vele?
- Őt eddig érdekelte hogy mi van velem? Ha volt valami baja, mindig mellette voltam. Ha nekem volt valami bajom nem ő volt mellettem, hanem másik barátnőm. Pedig nekem rá lett volna szükségem!
- Ezt nem hiszem el!
- Nem hiszed? Akkor kérdezd meg a nagyságát!
- Igaz!-jött ki Lily-sajnálom!
- Nem kell. Nem érdekel! 8 évig elég volt ezt elviselni.
- Miért nem szóltál?
- Miről?
- Hogy ilyen rossz barát voltam.
- Nem vetted észre magad?
- Nem.
- Igaz, nem is csodálom!
- Grace, én annyira sajnálom!
- Ne sajnáld!
- Légyszíves beszéljük meg!
- Nekünk nincs miről beszélnünk!-álltam fel és mentem a szobámba.
- Nem mész te sehova!-fogta meg a karom Niall.
- Nem érdekel!-húztam el a karom, majd rávágtam az ajtót.
Nem akartam tovább hallgatni a hülyeségüket, hát összecsomagoltam. Mikor végeztem 11:04 volt.
- Apáék, már biztos itt vannak!-mondtam, majd felvettem a táskámat és kimentem.
Gondoltam elköszönök a többiektől, mielőtt elmegyek.
Bekopogtam Niall, Liam, Harry, Zayn és Lily szobájába. Mindenki kijött. Lilyvel kibékültünk, de már nem vagyunk legjobb barátok, csak sima barátok. Mikor Louis ajtajához értem, nem mertem kinyitni.
Bátorságot vettem magamon és bekopogtam...

13.rész Beszélgetés Zaynnel

Mikor beléptem az ajtón nem volt ott senki. Gyorsan bementem a szobámba, hogy ne találkozzak senkivel. Gyorsba megágyaztam, majd elmentem fürödni. Mikor kiléptem a fürdőszobából Zayn jött be a bejárati ajtón. Én azt hittem, hogy már alszanak...de tévedtem. Vagy csak Zayn nem.
- Jól voltál?-förmedt rám.
- Sétálni meg vásárolni. Mert?
- Mert nem szóltál és aggódtunk. A többiek még téged keresnek.
- Akkor szólj nekik, hogy itthon vagyok.
- Jó, de nem lesz ennyiben hagyva.
- Nem vagy te az apám, sem a bátyám, hogy kioktassál!
- Nem én foglak kioktatni.
- Akkor ki?
- A tanárod.
- Nem félek tőle.
- Szerintem jobb, ha félsz!-mondta, mikor megcsörrent a telefonom.
- Szia apu!-vettem fel.
- Szia kicsim!-köszönt.
- Mizu?-kérdeztem.
- Holnap reggel indulunk Balatonboglárra. Szólj a tanárnőnek.
- Rendben! Mikorra értek ide?
- Olyan 11 óra fele. És szeretném, ha 78-as szobánál lennél akkor.
- 78-as??
- Igen, mert mi van vele?
- Én és Lily vagyunk a 80-asban.
- Akkor nem kell messzire menned
- Tudom.
- Na szia! Jóéjt! Jó legyél!
- Oké! Nektek is, sziaa! Puszi!
- Valami  baj van?-kérdezte Zayn.
- Holnap jön a családom ide.
- Az jó nem?
- Igen, csak ti még itt lesztek 2 hétig nem?
- De. Mi van vele?
- Hát apa nemfog örülni, hogy én itt laktam veletek..
- Mert?
- Azt nem tudom. Pedig már 18 vagyok és az ősszel leszek 19.
- Hát az én húgom is 18 és én is féltem.
- Hát nekem nincsen bátyám, csak 1 öcsém. Aki igazság szerint hasonlít Niallre.:D
- Komolyan? Mutass egy képet.:D

- Oké.
- Te jó ég ez tényleg tiszta Niall.:) Niallnek meg 1 bátyja van Matt.
- És neked csak 1 húgod van?
- Igen, meg 1 nővérem. Doniya-vett elő egy képet.
- Nagyon szép lány! :)
- Köszi, akár csak te!
- Hahaha..:D Amúgy neked van barátnőd nem?
- De, miért?
- Hát kíváncsi vagyok ki az, ha már beszélünk a családtagjainkról.:)
- Ja hát Perrie Edwards.
- Komolya?-csillant fel a szemem.
- Igen. Látom meg lepett.:)
- Igen! Pont hozzád való!-alig mondtam ki a többiek már az ajtóban álltak.

12.rész Egy kis egyedül lét

Egész délután sétálgattam a Balaton partján. Gondolkodtam. Szeretetem Louist meg Harryt is, de nekem Louissal kell lennem! Nem csak azért, mert Liam megint haragudni fog, hanem, mert Louis mellett érzem a biztonságot, a bizalmat. Ő olyan srác, aki nem mászik rá minden lányra, mint Harry. De nem baj. Mindenkit magáért kell szeretni. Louisban mindent szeretek. A szeretetét, a bizalmát, a stílusát :3 , mindent. Ő nekem az igazi. Tiszta szívből szeretem és, ahogy láttam ő is. Mikor kezdett sötétedni gondoltam vissza megyek a szállásra, de ahogy felálltam csörgött a mobilom.

- Hallo!-vettem fel.

- Szia!-köszönt vissza a telefonba Leyla.

- Ohh..szia, mizu?

- Nincs semmi arra?

- Itt sincs sok.

- Értem. Tudod ma egyedül leszek itthon este és gondoltam átjöhetnél.

- Nem tudom. A barátaimmal úgy beszéltük meg, hogy ma tartunk egy kis bulit, mivel nem soká megyünk haza.

- Ohh..értem. Akkor holnap talizhatnánk?

- Persze! 

- Oké! Akkor, majd a műszakom után hívlak.

- Oké! Várom a hívásod!

- Oké! szia!

- Szia!

Miután letettem a telefont nem akartam haza menni. Az egész délután olyan jó volt egyedül. Úgy döntöttem, hogy eddig sem hiányoztam senkinek, ezek után se fogok. De tévedtem. A telefonomon 60 nem fogadott hívás volt. Nem akartam senkivel sem beszélni, de felhívtam Lilát, mert szerintem neki valamennyire fontos vagyok, ezért nem aggódjon.
- Merre vagy???-vette fel.
- Neked is szia!-válaszoltam.
- Szia! De hol vagy?
- Az most mind1. Csak szólni akartam, hogy jól vagyok. Nem kell miattam aggódni.
- De én igenis aggódom.
- De nem kell. Na szia!
- Ne tetted le!
De hiába. Letettem. Nem vagyok kíváncsi most senki társaságára. Még csak 8 óra van és még nincs teljesen sötét. Gondoltam elmegyek egy kicsit plázázni. Nem vettem sok ruhát, de cipőt sokat...imádok cipőt vásárolni.

Ezeket vettem: 

Mikor befejeztem a vásárlást, semmi kedvem nem volt haza menni. Még egy kicsit bóklásztam, majd haza mentem. 

11.rész Új barátnő

*Grace szemszöge*
Miután kibékültünk Liam-mel elmentünk Louishoz. Liam szólingadta, de nem válaszolt. Hát benyitott. Mnet feküdt az ágyon. Gondoltam aludt. Liam beküldött és elment. Elkezdtem ébreszteni Loui-t.
- Hagyjál!-jelentetti ki.
- Louis! Sajnálom!
- Mit? Azt, hogy mindenkivel kikezdesz?
- Nem kezdek ki mindenkivel!
- Akkor, mi volt az a ölelés Liam-mel? Mert én azt tudtam, hogy Harry miatt szakítottál velem!-ült fel.
- Csak egy ölelés volt. Nem jelentett semmit..És meggondoltam magam.
- Mivel kapcsolatban.
- Veled.
- Azt akarod, hogy fogadjalak vissza mi?
- Igen!
- Hogy aztán megint át verhess.
- Nem!-álltam fel.
- Akkor?
- Mert szeretlek!
- Ja..persze.
- Akkor ne hidd el!-viharzottam ki a szobából egyenesen az utcára.
Nem tudtam, hogy merre mennyek. Elindultam jobbra és megint elkezdtem szaladni. Nem néztem hátra csak futottam, futottam és futottam. Perpillanat nem érdekelt semmi és senki. Egyedül akartam lenni.
Mikor elfáradtam megálltam és megláttam egy kávéházat. Bementem. Senki nem volt bent.
- Huu...de jó!-mondtam magamban.
Leültem egy asztalhoz és elkezdtem nézni az étlapot, mire nem soká megjelent a pincérlány.
- Mit hozhatok?-kérdezte akcentussal.
- Mi a mai specialitás?-kérdeztem vissza.
- Gyros.
- Oké, akkor azt szeretnék.
- Rendben! Máris hozom.
Tíz perccel később meg is hozta.
- Jó étvágyat!-tette le az asztalra.
- Köszönöm!-válaszoltam.
- Leyla! Ebéd szünet!-kiabálták a konyhából.
- Rendben! Megyek.
- Nem eszel velem?-kérdeztem.
- Ha nem bánod!-mosolygott.
- Én nem!-mosolyogtam vissza.
- Már is jövök!
Szintén 10 perc múlva vissza érkezett.
- Jó étvágyat megint!-ült le.
- Neked is! Ahogy hallom te se ide valósi vagy.
- Ezt hogy érted?
- Hát van egy kis akcentusod.
- Ja, igen. Angliából jöttem a bátyámmal.
- Értem.
Még beszélgettünk arról, hogy mit tervezünk a nyárra..stb, majd mikor befejeztük az ebédet. Felálltunk. Leyla megadta a teló számát, hogyha tudom akkor keressem. Én is megadtam, majd elköszöntünk egymától és mindketten mentünk utunkra.

10.rész A békülés

*Liam szemszöge*
Miután meguntam a veszekedést Grace-el felmentem a szobámba. Egy kicsit bántott a dolog, de nem baj. Tudom, hogy igazam van!
Leültem az ágyra és csak néztem ki a fejemből. Hogy lehetek ilyen bunkó?? Kérdezgettem magamtól.
- Talán az lenne a legjobb, ha most megkeresném és bocsánatot kénék!-pattantam fel.
Mikor lementem, nem volt ott senki. Körbe jártam az egész házat, de sehol senki. Csak Grace éa szobájába nem néztem még be.
Nagy levegőt vettem és bekopogtam Grace-hez.
- Ki az?-kérdezte szipogva.
- Liam!-válaszoltam
- Akkor menny el!
- Nem fogok, amíg meg nem beszéljük ezt a dolgot!
- Akkor felőlem reggelig ott ülhetsz!!
- Haha. Na engedj be!
- Nem!-jött még mindig negatív válasz.
- Akkor bemegyek!-nyitottam be.
- Menjél ki!-mondta az ablakban ülve. Halvány hangon. Nagyon megbánthattam..:(
- Légyszíves hallgass meg!
- Rendben!-törölgette meg a szemeit.
- Nagyon sajnálom, amit tettem! Hülye, bunkó paraszt voltam. Tudod mostanában nem vagyok jó paszban, mert a barátnőm Danielle szakított velem.
- Sajnálom!
- Köszi, de nem ez a lényeg. Sajnálom, amit mondtam.
- Semmi!
- Akkor én most megyek!
- Ne!-kiáltotta, miközben álltam fel az ágyról és megölelt.
- Mi a baj?-kérdeztem. Mert látszott rajta, hogy nem miattam szomorú.
- Még mindig szeretem Louist!
- Akkor beszélj vele.
- De nem állna velem szoba úgyse-ült le az ágyra.
- Honnan tudod?
- Érzem! Ha oda mennék hozzá elküldene.
- Nem biztos az!
- De félek!
- Ne féljél! Most menjél le és próbálj meg vele beszélni. Én ott leszek mögötted.
- Rendben!-állt fel.
Mikor Louis ajtaja előtt voltunk Grace bekopogott, de nem jött válasz.
- Louis bent vagy?-kérdeztem, de még mindig semmi.
- LOUIS!-kezdtem dübörögni az ajtón, de még mindig semmit. Úgy döntöttem benyitok. Louis feküdt az ágyon-menj, keltsd fel.
- Köszönöm!-ölelt meg.
- Nincs mit! De most menj!
- Oké!

9.rész A szakítás, majd veszekedés Liammel

Mikor eltoltam magamtól megbeszéltem vele, hogyha lehet akkor álljon le egy kicsit.

- Figyelj Harry! Hidd el szeretlek! 

- Elhiszem!

- Örülök neki, de mi ezt így nem folytathatjuk!

- Miért?

- Mert Louissal járok!

- De ha engem jobban szeretsz velem kell lenned!

- Igazad van! Mihelyst hazaértünk szakítok Louissal!

- Ígéred?
- Ígérem!
Mikor haza értünk felhívtam Louist a szobámba.
- Valami baj van?-kérdezte, mikor leültünk az ágyamra.
- Igen, vagyis nem! Nem tudom...
- Na bökd ki!
- Oké, de nem lesz egyszerű.
- Hallgatlak.
- Kerek perec kimondom! Szakítani akarok!
- Mert?-állt fel.
- Úgy érzem Harry iránt többet érzek.:$
- Szóval miatta..
- Igen! Sajnálom!
- Ja, persze!-mondta, majd kiment.
Én ezt nem így akartam. Azt hittem Lou megérti, de tévedtem. De biztos rosszul esett neki..:$
Miután Louis kiment felnéztem twittere, askra, facebookra. Sehol nem volt semmi különös. Hát kikapcsoltam a leptopom, majd úgy döntöttem lemegyek a többiekhez. Lent volt mindenki kivéve Louist. Szegényt nagyon megbánthattam..:$
- Sziasztok!-köszöntem, majd oda mentem Harryhez és átkaroltam hátulról.
- Te most mit csinálsz?-kérdezte Liam-és egyáltalán hol van Louis.
- Én tudom hol van. De most szerintem jobb, ha magára hagyjátok-feleltem.
- Mert? Mi történt?
- Szakítottam vele.
- Akkor már értem miért karolod perpillanat Harryt-nézett rám mérgesen.
- Azért nem haragudhatsz rám, mert Harryt szeretem!
- Nem azért haragszom! Hanem, mert elhitetted vele, hogy szereted és sehol semmi.
- De azóta bele szerettem Harrybe!
- Ja, persze! Inkább menekülni szeretnél..
- Mitől?
- Hát Louistól!
- Miért menekülnék?
- Mert áhh...hagyjuk nem érsz ennyit!-mondta, majd felrohant a szobájába.
Kíváncsi lettem volna, hogy mire gondolt.
Én is felmentem a szobámba és kiültem az ablakba egy kicsit gondolkoni.

8.rész Na de Harold!

Miután elengedtük egymást haza mentünk. Mikor bementünk nem volt ébren senki. Bementünk Louis szobájába és ott aludtunk 3 óra hosszát, majd mentünk reggelizni. Reggelinél, sőt egész nap együtt voltunk Louival, amit Hazzát zavarta. De engem nem izgatott, mert azzal vagyok akit szeretek. Egész nap fürödtünk a Balatonban.
Este a vacsora iszonyú volt. De nem akartunk éhesen lefeküdni, hát Niall kitalálta, hogy mennyünk el vacsorázni. Mindenki benne volt, hát elmentünk. Mikor megérkeztünk bementünk, rendeltünk.
Én Louis mellett ültem. Hazza pedig előttem. Egy kicsit rosszul esett, hogy Harrynek tetszem és köcsög vagyok vele, de amiért kiakart használni megérdemli.
- Mi a baj haver?-kérdezte Louis Harrytől.
- Ohh..ne!-mondtam magamban.
- Semmi miért mi lenne?-kérdezte flegmán.
- Hát úgy nézel engem meg Gracet, mintha megakarnál minket ölni.
- Csak nem tetszik, hogy együtt vagytok!
- Miért? Csak azt ne mondd, hogy tetszik neked Grace.!
- De!
- De nyugi nem lesz köztünk soha semmi!-nyugtattam Louist.
- Oké.:)  De miért nem?-érdeklődött. Nem tudtam, hogy megmondjam-e. Harryre néztem és úgy döntöttem, ha Hazza nem mondja el, akkor én.
- Elmondod, vagy mondjam én?-kérdeztem Harrytől, mire nem válaszolt- oké akkor mondom én.
- Nekem mind1 kimondja, de tudni akarom!-jelentette ki Lou.
- Tavaly az egyik barátnőm és a férjének az esküvőjére ti is megvoltatok hívva. Körül belül 1 éve.
- Én emlékszek egy esküvőre tavaly nyáron augusztusban itt a Balatonon-mondta Niall.
- Igen, az a én barátnőmé volt. Na mind1 az a lényeg, hogy Harry ott kikezdett velem. Elkezdett flörtölni, megcsókolt, majd elment nekem egy ital ért. Vártam, de nem jött. Gondoltam megkeresem és láttam, hogy ott smárol egy lánnyal... Megharagudtam rá és elmentem. Azóta most látom elsőnek.
- Ez, de durva..Harry, hogy lehettél ilyen szemét?-förmedt rá Zayn.
- Hagyjad! Már nem haragszom-mosolyogtam Harryre, ki egyből ki is ment.
- Mindjárt jövök!-mondtam, majd elviharzottam.
Kimentem az étterem ajtaján és elkezdtem Harryt keresni. Mikor megláttam elkezdtem rohanni utána.
- Harry! Harold! Várj már meg!-kiabáltam, de nem állt meg. Mikor oda értem hozzá csak ennyit mondott.
- Nem érdekelsz!
- Harry! Sajnálom!
- Ja persze!-mondta.
Ekkor elé álltam és megcsókoltam. Egy kicsit lelkiismeret furdalásom volt, de muszáj volt.
- Na?-kérdeztem, miután eltoltam magamtól.
- Szeretlek!-mondta, majd megcsókolt. Ekkor már lelkiismeret furdalásom volt és eltoltam magamtól-mi a baj?
- Semmi, csak tudod nekem barátom van.
- Tudom, de azt is, hogy engem is szeretsz!
- Igen! Igazad van!
- Tudom!-és megint megcsókolt.
- Na, de Harold!-toltam el magamtól.

7.rész A randi

Mikor megérkezett elköszöntem Lilytől, majd mentünk. Útközben fogtuk egymás kezét.:3
- Hova megyünk?-érdeklődtem.
- Az meglepetés!
- Ohhh...de én nem szeretem a meglepetéseket.
- Ja..persze..:) Mindent tudok rólad.;)
- Honnan?
- Szerinted?
- Lily!
- Haha.:) Na itt is vagyunk.
- Nagyon szép étterem, de egyben drága is..
- Tudom, de a szerelememnek a legjobbat.
- Ne mondj ilyet!
- Oké!-mondta, majd kinyitotta az ajtót.
Rendeltünk, beszélgettünk. 11-ig az étteremben voltunk. Onnan Louis elvitt egy parkba. Ez a park csodálatos volt. Volt ott egy kis patak, mely ki volt világítva. Nagyon szép volt. Sok szerelmes pár volt kint. Mindenki egy padon ült egymás kezét fogja.
Mi is leültünk a patakhoz egy közeli padra és ott beszélgettünk órákig.
- Mi a kedvenc színed?-kérdezte Lou.
- Nem is tudom...talán a zöld. Neked?
- Kék.:) Kedvenc sport?
- Ez egyértelmű, hogy FOCIII.♥-kiáltottam-Neked?:D
- NEKEM IS! ♥-kiáltott ő is.:))
- Kedvenc banda?-kérdeztem.
- Nem tudom..nincs..neked?:)
- Nekem az 1D.:D és a BTR.:D
- Az jóó! :D Kedvenc fiú név?:)
- Hmm...tetszik a Leo, de a Justin jobban.:) Neked?
- Louis nem? :o -kérdezte kétségbe esett arccal, ami vicces volt és nevetnem kellett rajta..:DD
- De!-mondtam, majd az arcára nyomtam egy puszit.
- Ohh..de drága vagy.☺ -mondat viccesen, amin egyértelműen nevetnem kellett.☺
Egész este beszélgettünk, hülyéskedtünk, nevetgéltünk, egyszer észre vettük, hogy jön fel a nap.
- Te jó ég mennyi az idő?-kérdeztem.
- Hajnali 4 múlt 10 perccel.
- Nem semmi.
- Mi?
- Hogy ennyit bírunk beszélni.xd
- Igaz!-nevetett viccesen.:DD
- Gyere csak!-fogta meg a kezem és húzott magával. Mikor megálltunk a patak mellett voltunk, a napfelkelte előtt.
- Mi az?-kérdeztem értetlenül, miközben ő csak mosolygott.
- Nagyon jól éreztem ma magam.
- Ma?. ☺
- Meg tegnap.xd
- ☺
Egymásra mosolyogtunk ☺, majd Louis megcsókolt. Csókja édes volt, kellemes.